Online bőrgyógyászati szakorvosi tanácsadás –
Sorban állás nélkül, kényelmesen otthonából

Az ekcéma gyakran már gyermekkorban jelentkezik, de felnőtteknél is kialakulhat. Az ekcémának különböző típusa különböztethető meg, legismertebb az ún. atópiás, vagyis genetikailag hajlamos személyeknél kialakuló ekcéma (vagy más néven atópiás dermatitisz), valamint a kontakt-, vagyis valamilyen allergénnel történő érintkezés hatására kialakuló ekcéma.

A gombás és bakteriális bőrfertőzések gyakoriak, és különböző tüneteket okozhatnak, mint viszketés, bőrpír, hámlás vagy hólyagok. A gombás fertőzésekre hajlamosító tényezők közé tartozik a nedves, meleg környezet, a legyengült immunrendszer, vagy a sérült bőr. A bakteriális fertőzések is hasonló tüneteket okozhatnak, de gyakran járnak gennyesedéssel és fekélyekkel.

Gombás fertőzések közé tartozik a körömgomba, a bőr felületes fertőzései, testhajlati gombásodás. Jellemzően hámló foltok, gyakran viszketés árulkodik jelenlétükről. Kezelésük helyileg vagy belsőleg, szájon át alkalmazott gyógyszerekkel lehetséges, valamint fontos a kialakulásukhoz kedvező körülmények kordában tartása is.

Baktérium okozta bőrbetegségek közé tartozik az orbánc, az ótvar, a szőrtüszőgyulladás és a tályog. Ilyen jellegű fertőzésről általában gennyes, gyulladt kiütések, hólyagok árulkodnak, melyeket leggyakrabban a Staphylococcus és a Streptococcus baktériumok okoznak. Kezelésük helyileg, antibiotikumos készítményekkel rendkívül hatásos, de fontos kivizsgálni, hogy nincs-e fertőzés a szervezet más részén.

A vírusos bőrbetegségek igen sokfélék, leggyakrabban szemölcsökkel, övsömörrel, herpesszel, bárányhimlővel és mononukleózissal találkozni, melyek általában lázzal és különböző kiütésekkel, bőrelváltozásokkal járnak.

Az akne (acne vulgaris) gyakori krónikus bőrgyógyászati probléma. Jellegzetessége, hogy a bőrben eltömődnek a pórusok, majd gyulladt pattanások jelennek meg, súlyosabb esetben bőr alatti ciszták képződésével és maradandó hegek kialakulásával.

 A 12-24 éves korosztályban ötből négy embernél alakul ki legalább egyszer akne. Serdülőkorban gyakrabban érintettek a fiúk, míg felnőttkorban női dominanciát figyeltek meg. Felnőtt nőknél néha enyhe-, közepesen súlyos akne alakulhat ki a terhesség során, a menstruációs ciklus egyes fázisaiban. A megfelelő kezeléssel azonban az akne betegség kordában tartható, illetve csökkenthető az akne miatt kialakuló hegesedés is.

Az akne okai közé sorolható a fokozott faggyútermelés, a hormonális eredet, mikrobák szerepe különböző vegyi anyagok, de akár mechanikai behatások is kiválthatják a gyulladást.

Lehetősége van korábbi leletek, pl.: labor, szövettani lelet megbeszélésére, és kiértékelésére.

Otthona kényelméből, nyugodtan felteheti az esetlegesen felmerülő kérdéseit bőrgyógyász szakorvosunknak. Korábbi diagnózis vagy a leletek másodvéleményezésére is lehetőséget biztosítunk.

A köröm és haj elváltozásai számos okra vezethetők vissza, az életmódtól kezdve a vitaminhiányon át a betegségekig. Fontos a tünetek felismerése és az okok feltárása.

A körmön barázdák, megvastagodások, beszakadás, elszíneződések – sok különböző ok vezethet a köröm külső megjelenésének negatív irányú elváltozásához rövid időn belül. Nem minden esetben körömgomba áll a háttérben.

A haj elváltozásai sokfélék lehetnek, és különböző okokra vezethetők vissza, beleértve a külső hatásokat, a belső egyensúlyhiányt, vagy genetikai tényezőket. A hajszerkezet változásai, mint például a fokozott göndörödés, ritkulás, töredezés, mind jelezhetnek belső problémákat. Emellett a fejbőr betegségei, mint az ekcéma, psoriasis, gomba, vagy hajhagymagyulladás is okozhatnak elváltozásokat a hajban. A haj elváltozásainak kezelése a kiváltó okoktól függ, ezért is fontos a pontos diagnózis felállítása.

Az anyajegyek véleményezése során a bőrgyógyász szakorvos a bőr elváltozásait vizsgálja, különös tekintettel a melanomára hajlamos anyajegyekre. Ennek során dermatoszkópos vizsgálatot végez, ami egy fájdalommentes eljárás. Ha a szakorvos gyanús elváltozást észlel, javasolhatja az anyajegy sebészi kimetszését és szövettani vizsgálatát. A szövettani lelet kiértékelése is a bőrgyógyász feladata, aki a további kezelést vagy ellenőrzést is meghatározza.

Mikor forduljunk orvoshoz?

Ha az anyajegy növekszik, alakja, színe megváltozik, vagy viszket, fáj, vérzik. Ha új anyajegy jelenik meg a bőrön, különösen, ha az aszimmetrikus vagy több színű.  Ha az anyajegy felszínén fekély, seb vagy váladékozás tapasztalható.

Az anyajegyszűrés nem csak a gyanús anyajegyek felismerését segíti, hanem a megelőzésben is fontos szerepet játszik.  A rendszeres önvizsgálat és a bőrgyógyászati szűrés javasolt, különösen a családi hajlam esetén.